ÉLETRAJZOK, ÖNÉLETRAJZOK
Béres Klára: Szirtfoknak lenni Béres József életútja
Fülszöveg: Valószínűleg kevesen vannak ma Magyarországon, akik ne ismernék Béres József nevét. Alakja legendává nőtt, mert kivételes elhivatottság lakozik benne. A maga kijelölte útról soha semmi nem téríthette el: sem a gyalázkodó meg nem értettség, sem a bürokrácia útvesztői, sem az előítéletek szövevénye. "Nekem nem az volt az önként vállalt feladatom, hogy az orvostudomány akkori álláspontját igazoljam, hanem arra köteleztem el magam, hogy kövessem az élet logikája által diktált és eredményekkel kecsegtető utat, s ha tudok, a daganatkeletkezés feltartóztatásában nyújtsak segítséget cseppjeimmel" - vallja magáról.
Ebben a könyvben fiával beszélget életéről, tudományos munkásságáról, küzdelmeiről, sorsáról.
Bíró László József: Csendes forradalom A golyóstoll regénye
Fülszöveg: Ennek a könyvnek világhírű szerzője nem más, mint a népszerű golyóstoll magyar feltalálója. Ez a könyv, mely egy kalandregény izgalmával hat, Bíró önéletírása. Sugárzik belőle a szerző eredetisége, rendkívüli személyiségének varázsa, humora, és lebilincselő olvasmánnyá teszi ezt a hagyományos, de - már csak magyar vonatkozásai miatt is - érdekfeszítő karriertörténetet
Elsősorban feltaláló volt, de autóversenyző, festő- és szobrászművész, szerkesztő, újságíró, hírlapíró is.
Találmányai között található például: a tűzhely energiáját használó mosógép, mechanikus működésű automata sebességváltó, haditechnikai találmányából fejlesztették ki a németek a napalmbombát, "nikotinölő" szipka, birolitnak elnevezett műanyag, "sérthetetlen" zár, ..., de a legnagyobb és legfontosabb találmánya a golyóstoll.
Élete utolsó éveiben festett, szobrászkodott.
Eve Curie: Madame Curie (1959)
Fülszöveg: Felejthetetlen élmény, nagyszerű emberi dokumentum ez a könyv! Kalandregénynél izgalmasabb és páratlanul hiteles életrajza a Nobel-díjas Madame Curie-nek. Arról szól, hogyan áldozza egy zseniális asszony életét a tudománynak, hogyan jut el egy egész világszemléletet átalakító fölfedezéshez, az aranynál negyvenezerszer drágább rádiumnak a kultúra szolgálatába állításáig, s hogyan marad meg mindezek mellett szerető hitvesnek, gondos anyának, hogy vezeti háztartását, hogy szorgoskodik kertjében, hogy gyászolja férjét, aki egy közlekedési balesetben veszti életét, s hogy vállalja egyedül is közös munkájuk folytatását. És arról, hogy áll ez a nagy egyéniség a világháború alatt az emberi nyomorúság enyhítésének szolgálatába. Leánya, Eve Curie, a gyermek szeretetével és a kutató lelkiismeretességével írta meg ennek a példás életnek a lebilincselő történetét, naplók, levelek és közvetlen tapasztalatok alapján. A tudomány évszázadának kimagasló alakja Madame Curie, s Eve Curie munkája mindenben méltó az ő megkapó életéhez és nagyszerű egyéniségéhez.
Marie Sklodowska Curie (1867 - 1934)
Obádovics J. Gyula: Életem – Hiszek a végtelenben
Fülszöveg: Obádovics J. Gyula természettudományi, műszaki doktor, a matematikatudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, professor emeritus. Harminchárom könyv, harminc egyetemi jegyzet és közel hatvan tudományos publikáció szerzője. Számos kiadást megért Matematika című tankönyve - "az Obádovics" - mára fogalommá vált, nemzedékek nőttek fel rajta. Neki köszönhetjük a számítástechnika oktatásának megszervezését Magyarországon, és a matematika állításainak, elveinek érthető, sokak számára befogadható megfogalmazását, valamint a mérnökképzésben a korszerű matematikaoktatás bevezetését.
Jelenleg Balatonszárszón él a feleségével. Életét számos unoka, dédunoka aranyozza be.Obádovics J. Gyula kilencvenedik életévét ünneplő önéletrajzi kötetéből képet kapunk róla, hogyan lett a kíváncsi, eleven, éles eszű bajai fiúból tekintélyes, sokak életére komoly befolyást gyakorló professzor, aki soha nem szűnt meg kérdéseket föltenni a matematika világáról. Meleg humora, költői vénája, irodalom- és zeneértése, a szó legigazibb értelmében vett ember- és életszeretete adják sokoldalú személyiségének egy-egy fazettáját. A regényes önéletírás megmutatja a tudóst, a tanárt, a családapát, a barátot - az igazi embert.
Száva István: A hiúz a napba néz
Életrajzi regény Galileo Galileiről
Fülszöveg: A XVII. században egy különös nevű akadémia működött Rómában, a Hiúzok Akadémiája. Csak az lehetett tagja, akinek ,,hiúzszeme" volt, aki olyasmit vett észre a tudományban, a művészetben, amit más még nem látott meg. Ilyen hiúz volt Galileo Galilei, az újkor egyik legnagyobb fizikusa és csillagásza. Galileire valóban ráillett ez a megtisztelő név: csillapíthatatlan vágy hajtotta, hogy szüntelenül kutasson, kísérletezzen, beletekintsen az igazság fényébe. A napra irányította távcsövét, hogy megismerje a tudomány új törvényeit. Aki azonban sokáig néz a napba, annak elkáprázik a szeme, és nem veszi észre, ami a földön van; nem törődik az útjában tátongó farkasvermekkel, amelyeket a világosság ellenségei ástak neki. Galilei, akinek szemét elkápráztatta a tudnivágyás fénye, végül belezuhant egy ilyen farkasverembe. Ellenségei ujjongtak, mert azt hitték, hogy a hiúzzal együtt a világosságot is elpusztították. De a napot, a tudás igazi fényét nem lehet elpusztítani. Galilei életéről, harcáról, kegyetlen bukásáról és eszméinek dicsőséges felemelkedéséről szól Száva István fordulatos, mindvégig érdekes regénye.